2014. február 4., kedd

16. fejezet

*Harry szemszöge*

Hatalmas koppanásra ébredtem fel, mire ijedten ugrottam fel a kanapéról. Mikor észleltem, hogy Louis a földön fekszik hatalmasat röhögtem, ugyanis fájdalmasan dörzsölgette a fejét. 
-Viccesnek találod?- mosolygott ördögien és lerántott maga mellé. Amilyen ügyes vagyok tökéletesen seggre estem, pontosan a pizzás dobozra, ami viszont szerencsére üres volt. Nevetve figyeltük egymást, majd Lou elkapta a kezem és mellkasára húzott. Megnyugodtam szeretetteljes érintésétől és vigyorogva figyeltem arcát, majd a haját kezdtem el birizgálni.- Elmegyek a srácokkal korizni a pályára. Szeretnél jönni?- hajtotta fejét az enyémre.
-Ha nem zavarok.- sóhajtottam. Mindig úgy érzem, hogy én csak kolonc vagyok a nyakukon. 
-Ha még egyszer ilyet kérdezel, esküszöm sehova nem viszlek többet!- kezdte el csikizni az oldalamat, mire megugrottam és hatalmas kacagás tört fel belőlem. 

 *Louis szemszöge*

Kuncogva figyeltem, hogy Harry hogyan szenved ujjaim alatt. Egy ugrásánál véletlenül ágyékomra érkezett vissza, mire egy apró nyögés szaladt ki számon, de szerencsére ezt nem hallotta meg a saját nevetésétől. Szemeimet összeszorítottam és kezeimmel megtámaszkodtam magam mellett, ugyanis nem akart lejjebb csúszni, ugyanott ült, ahova ugrott tíz másodperce. Kezét végigsimította arcomon, mire mosolyt erőltetve magamra kinyitottam íriszeimet. 
-Mi a baj?- nézett félénken. 
-Semmi.- hazudtam gyönyörű, zöld szemeibe.- Csak ki kéne mennem WC-re.- toltam le magamról és gyors léptekkel mentem a mosdóba. Nem akarom, hogy lássa, mennyire szeretném őt, ugyanis Ő csak barátként tekint rám, mint testvérére. Lassan fogok közeledni hozzá, úgy, hogy neki fel sem fog tűnni, de belém szeret. Legalábbis remélem. 

*Harry szemszöge*

Feltápászkodtam mikor Lou eltűnt és felkocogtam a szobámba. Magamra kaptam egy vastagabb gatyát és egy pulcsit, ugyanis nem szerettem volna megfagyni a jégcsarnokban. 
-Kész vagy?- jelent meg Lou feje az ajtómban. Csak egyet bólintottam és követtem őt egészen a szomszéd házig. Dadogva próbáltam tudtára adni, hogy nem értem mit keresünk Grace-ék háza előtt, de ekkor már mellettünk álltak a tesók. Tátott szájjal álltam Grace előtt, ugyanis a lány kisminkelve, nagyon rövid gatyában és durván kivágott pólóban állt előttem. Hatalmas mosollyal az arcán bámulta reakciómat új külsőjére, mire csak egy hatalmas sóhajtás volt a válaszom. Szemeim mintha dekoltázsára tapadtak volna, de egy pillanaton belül Louis meglökött.
-Induljunk.- mosolygott és elhúzott a kocsi felé.
-Te is jössz velünk korizni?- néztem a vörös hajú lányra, aki csak vigyorgott rám.
-Úgy nézek ki, szépfiú?- kuncogott. Belegondolva rájöttem, hogy a kérdésem teljesen hülyeség volt, ruhájára való tekintettel. Az autóban ülve egyre csak a visszapillantót vizslattam, ugyanis abból tökéletes rálátásom nyílt Gracere. Miért változott meg ennyire? Nem volt sok időm gondolkozni, mivel már a jégcsarnoknál is voltunk.- Sziasztok srácok!- integetett a csaj és elment a másik irányba, ahol néhány másik lány várta őt és nevetgélve távoztak.
-Gyere már, Pocak.- kapta el a vállamat Louis. Összeráncolt szemöldökkel néztem arcát, minek hatására hatalmas röhögés tört elő belőle.
-Ne hívj így! Így is van elég bajom azzal, hogy milyen dagi vagyok.- kuncogtam megcsapkodva az említett szépséghibát a hasamon. A délután nagyon gyorsan eltelt a fiúkkal, ugyanis Niall is megjelent a jégen, így négyesben hülyültünk. Este már lefürödtem és egy alsógatyában feküdtem az ágyamban átnézve a megtanulandó anyagokat, mikor Louis betoppant a szobámba. Vigyorogva felhajtotta a takarómat és Ő is bemászott alá.
-Elég királyul korizol.- simította tenyerét mellkasomra állával együtt.
-Köszi.- tettem le a történelem könyvet és kezemet átdobtam Louis hátán.
-Gondolom feltűnt Grace hirtelen stílusváltása.- sóhajtott hatalmasat, így csak egy aprót bólintottam.- Kérlek, ne dőlj be annak a csajnak. Természetes, hogy miattad csinálta, hogy felkeltse az érdeklődésedet. Ne legyél teljesen vak Haz, kérlek!
-Haz?- lepődtem meg az eddig nem hallott becenevemtől.
-Most ez jött le az egész sztorimból?- akadt ki egy kicsit.- Egyébként meg úgy hívlak, ahogy akarlak.- pattant fel mérgesen.- Nem lehetsz ennyire beszűkült látókörű!- csapta be maga után az ajtómat. Én nem szerettem volna megbántani.

*Louis szemszöge*

Ahogy beértem a szobámba mosolyogva huppantam le az ágyamra. Miután kiakadtam ez fura megnyilvánulás? Ki beszélt itt sértődésről? Ez is a gondosan kitervelt tervem része. Harrynek bűntudata lesz, mert azt hiszi, hogy kibuktam miatta és majd próbál megvigasztalni, ezzel is közelebb kerülve hozzám. 

10 megjegyzés:

  1. Imádom!!!!!!! Hajrá Louis!!!!! Csak így tovább!!!!!!! Várom a kövit. :)

    VálaszTörlés
  2. Annyira megörültem mikor láttam h új rész van!!! :D Imádom, gyerünk Louis!! :D Kis huncut! ;) Nagyon várom a kövit!! :D

    VálaszTörlés
  3. Jajj ez a Louiska milyen huncutXdd Amúgy jó rész lett.:3 örültem neki,hogy máris van:)) De hamar kövit is kérünk!!:DD <3 :3

    VálaszTörlés
  4. XDD Lou kitervelt kis terve remélem hogy bejön! XD

    VálaszTörlés