2013. október 11., péntek

4. fejezet

*Reggel*

Boldogan ébredtem reggel, de gőzöm sem volt, hogy miért. Olyan jó érzés volt élni.
-Fent vagy öcsi?- nyitott be a szobámba Louis.
-Nem. Még alszok.- mosolyogtam, majd kimásztam a puha ágyikómból. Észrevettem, hogy Lou még mindig engem figyel.- Mi a baj?- húztam fel az egyik szemöldököm.
-Semmi.- vigyorodott el.- Valahogy olyan kis esetlen vagy.- kuncogott.
-Na kösz!- néztem rá mérgesen.- Tudod, én is szeretlek!
-Ki mondta, hogy szeretlek?- lepődött meg. Kissé megijedtem, de elnevette magát és odajött hozzám, hogy átöleljen.- Nyugi már! Nagyon bírlak.- kócolta össze a hajam, ha ez lehetséges ennél is jobban.- Szóval, lenne valami.- vakarta meg a tarkóját.- Tudod, hogy milyen hónap van?
-Augusztus.- bólogattam.
-Igen, szóval nemsokára itt a suli. Anya mondta, hogy mondjam el neked, hogy egy iskolába fogunk járni.- mosolyodott el és újra karjai közé vont. Hihetetlen örömmel öleltem magamhoz.- Ezért ma elmegyünk vásárolni!- lépett a szekrényemhez és elővett pár ruhát, majd az ágyamra dobta.- Siess!- rohant le izgatottan.  Magamhoz képest gyorsan elkészültem és lementem Louis után a konyhába. Egy tálat tolt a képembe.- Pirítóst?- vigyorgott csillogó szemekkel.
-Köszi, most nem kérek.- ültem le izgatottan. Lábammal dobolva vártam, hogy végezzen már.
-Mehetünk.- húzott a kocsihoz kezemnél fogva. Elég gyorsan odaértünk egy bevásárló központhoz, ahol Lou leparkolt, majd bementünk. Elámulva néztem körbe.
-Hát ez baromi nagy.- néztem körbe.
-Még semmit nem láttál.- indult el Louis az első bolt felé. Amikor beléptem azt hittem elájulok. Az hihetetlen mennyiségű ruha, ami ott volt... Csodálatos.- Na hajrá öcsi!- tolt be maga előtt az üzletbe. Először azt sem tudtam, hogy mit csináljak, de megláttam, hogy Lou már nagyban válogat ezért csatlakoztam hozzá. Egy kockás inget vettem a kezembe, mire Louis nevetve rám nézett.
-Mi a baj?- lepődtem meg.
-Egy darab ing? Ne csináld már Harold! Légy férfi! Válogass már, te kis szerencsétlen!- mutatott a tömérdek ruhára, a kezében lévő halom mögül kinézve. Levettem egy fekete farmert is.- Harry! Ne szórakozz már!- röhögött.- Segítek.- tette le egy székre a cuccokat, majd elkezdett újra nézelődni. Majdnem minden második ruhát a kezembe nyomta. Kissé nehezen tudtam közlekedni a toronnyal a karjaimban.- Mehetünk.- indultunk el a próbafülkék felé. Tesóm be is rontott az egyikbe, míg én komótosan elfoglaltam a mellett lévőt. Először egy fekete pólót vettem fel, valami fehér felirattal díszítve, hozzá pedig egy farmer nadrágot, ami kicsit lazább volt. Kiléptem a fülkéből, pont amikor Louis. Rajta egy kissé kivágottabb, fehér, tapadós póló volt és egy fekete, kopott, csőfarmer. Elég jól állt neki.
-Klassz.- mosolyogtam rá.
-Tiéd is.- adott egy pacsit, majd visszamentünk. Ezt folytattuk, amíg el nem fogyott az összes ruha. Majdnem mindent megvettünk és hatalmas szatyrokkal mentünk ki a boltból.- Szóval kerítenünk kell neked egy táskát.- nézett végig a boltokon, majd egy Convers üzlet felé vette az irányt. Én csak hűségesen követtem. Végig néztem a milliónyi cipőn és táskán. Egyen megakadt a szemem. Egy tornacipő volt feketével egy fehér alapú táskán.- Na?- lökött oldalba Lou.
-Az tetszik.- mutattam a választottamra.
-Jó az ízlésed.- szedte le és kifizette, majd kint leültünk egy padra.
-Köszönöm.- mosolyogtam rá.
-Mit?- lepődött meg.
-Mindent.- öleltem magamhoz.
-Ne nyilvánosan!- hallottunk meg egy hangot. Rögtön tudtam, hogy ki az.- Mi van Fürtöske? Már rá is másztál a tesódra?- ütött vállba Zayn vigyorogva.
-Nem.- dörzsöltem meg enyhén sajgó karomat.- Csak kaptam tőle egy csomó új cuccot.- mutattam a szatyrokra.
-Na! Pláza picsáskodtok?- tapsolt egyet.- Jó szórakozást!- borzolta össze a hajamat, majd el is tűnt.
-Érdekes egy srác.- jegyeztem meg Louisnak.
-Nekem mondod?- mosolyodott el, majd kimentünk a kocsihoz és bepakoltuk a ruhákat és a táskámat, azután pedig hazamentünk.- Várj egy kicsit!- kapta el a karomat Lou, mikor ki akartam szállni a kocsiból, már otthon.- Van valami, amiről nem tudsz.- nézett a szemembe idegesen.
-Mi?- suttogtam mivel ő is azt tette.
-Szombat van.- mondta halkan.
-Tudom.- nevettem el magam.
-Nem, Harold! Az azt jelenti, hogy az unokanővérem jön meglátogatni.- rázta ki a hideg.- Nagyon irritáló. Jobban teszed, ha messze elkerülöd!
-Értem.- bólogattam, majd felvittük a saját szobánkba a csomagjainkat. Rendesen kipakoltam a szekrényembe mindent, majd mikor már majdnem végeztem csöngettek. Hallottam Louis káromkodását, majd amint ment le a lépcsőn és egy vinnyogó hangot.
-Hol van Harry?- kérdezte a női hang.
-A szobájában pakol.- sóhajtott Lou. Ekkor bekopogtak.
-Gyertek.- szóltam ki, mire nyílt is az ajtó. Egy olyan lány lépett be a szobámba, mintha egy angyal lett volna. Hosszú, fekete hja volt és smaragdzöld szemei.
-Szia!- ugrott a nyakamba. Meg sem tudtam szólalni. Tátogva álltam, mint egy hülye.- Lulu már sokat mesélt rólad.- Na itt feleszméltem! 1. Milyen hihetetlenül idegesítő hangja van? 2. Lulu? Mi a halál?
-Lulu.- néztem vigyorogva Louisra, aki megöllek pillantással nézett szemeimbe.
-Most csak 10 percre ugrottam be, mert mennem kell edzésre, de majd máskor beugrok.- adott két puszit, majd Lout is letámadta. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan is ment.
-Kérlek Harold, ne dőlj be neki! Tudom, csinos meg minden, de idegesítő!- nézett kissé lestrapáltan. Bólintottam, jelezve, hogy megértettem.- Nem vagy kajás?- simogatta meg korgó hasát.
-De.- vigyorogtam és lementünk a konyhába. Összedobtunk egy gyors ebédet. Miután végeztünk Louis elment lezuhanyozni. Tétlenül álltam a folyosón, majd inkább bementem a szobámba.
-Szevasz Fürtöske.- jött be nagy lendülettel Zayn.
-Te meg, hogy jutottál be?- lepődtem meg.
-Tudom hol van a pótkulcs.- rántotta meg a vállát. Vigyorogva figyeltem.- Na mi van tejbe tök?- ült mellém és elővett egy pakli kártyát.- Tudsz játszani?
-Persze.- bólogattam hevesen. Osztott és el is kezdtük. Elég csúnyán elvert nem is egyszer.
-Azt hiszem ezt én nyertem.- rendezte el a lapokat, majd zsebre vágta.
-Miért van nálad egy pakli?- gondolkoztam el.
-Mindig van nálam, unalom esetére.- feküdt végig az ágyamon. Fölé magasodtam és csöndben figyeltem.- Mit nézel ennyire?- mosolygott.
-Csak elgondolkoztam.- legyintettem.
-Min?- támaszkodott alkarjaira.
-Hogy hány éves vagy?- vallottam be.
-Egy idős Louisval. Osztálytársak vagyunk.- nézett a szemeimbe. Kissé elszomorodtam, amit észre is vett.- Na most meg miért lettél ilyen búval baszott?
-Csak mert azt reméltem, hogy lesz ismerős az osztályomban.- sóhajtottam.
-Szívás. Niall is idősebb nálad egy évvel.- ütögette meg a vállam. Ekkor belépett Louis.
-Ti meg mi a halált műveltek?- kerekedtek ki a szemei. Még mindig Zayn fölött támaszkodtam.
-Csak beszélgetünk. Miért?- lepődtem meg.
-Jó, mindegy.- csatlakozott hozzánk ő is. Elég gyorsan eltelt az idő, így Zaynnek már mennie is kellett.
-Holnap az évnyitón.- intett, majd eltűnt.
-Holnap lesz az évnyitó?- ültem fel. Louis csak bólogatott.
-Izgulsz?- tűrte el a hajamat a szememből.
-Nagyon.- vallottam be.
-Nyugi öcsi. Minden oké lesz.- húzta a fejemet a mellkasához. Egy idő után elaludtam rajta fekve.

4 megjegyzés:

  1. Annyira imádom! :3 Kis aranyosak! :3 Teljesen elvarázsol ez a történet és boldogság tölt el amikor olvasom! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Ennek örülök. Amikor írom, olyan mintha nem lenne semmi rossz, csak a jó dolgok és valahogy olyan varázslatos. :) :3

      Törlés
  2. ez....ez...cukiiiiiiiiiiiiiii :3 enyit birok csak mondani xd tapsot az irónőnek! *taps taps taps* sok siekrt hez a sztorid hoz is.D

    VálaszTörlés